azt mondanám, elég volt a csendből, de aztán mindig kiderül, hogy nem. Nem tudom. Egyszerűen olyan meleg van, hogy megőrülök, nem tudok aludni. Néha-néha kiráz a hideg, az orrom el van dugulva, és még köhögök is. Éreztem, hogy baj van a torkommal, de nem gondoltam volna, hogy ennyire fog fájni... Mindegy, majd az orvos megjavítja, de majd nemétfőn. Azt se tudom, hogy akkor mit fogok magammal tenni, 41°C-ba... mindegy, remélem valahogy túlélem, meg a családom többi tagja is.
Munka még mindig nincs, viszont visszakerült a kezembe a ceruza, meg a toll, meg papír is van (!!!) szóval megint állhatok neki rajzolni (nem mintha baj lenne). Kifejezetten élvezem, hogy van ihletem, megint, bár azt nem igazán kedvelem, hogy összeragadok a papírral. Folyik rólam a víz, és közbe el se hiszem, hogy mindjárt augusztus, aztán ősz meg minden, és én még mindig itthon vagyok.... Remélem (igyekszem tenni ellene), hogy ne így legyen. A nyarakkal nem tudok egyszerűen mit kezdeni. Ez a halálom, nomeg az 50fok.
